Eltáncolt cipők
táncos mesejáték

 Szereplők:

Nagymama, jótündér : Brugós Anikó
Apa, király: Kádár Elemér
Anya, királyné: Magó M. Anna
Nagyobbik lány: Buda Noémi
Középső lány: Miklós-Papp Zsuzsanna
Kisebbik lány: Györffi Katalin
Első kérő, ördög: Miklós János
Második kérő, ördög: Brugós Sándor
Harmadik kérő, ördög: Forgács Zsombor
Szegénylegény, obsitos: Rácz Lajos
Verőlegények, hercegek, ördögök: Szőnyi József, Molnár Á. Zoltán
Udvaroncok, ördöglányok: Benkő Szidónia, Király Ágnes, Tolnai Timea
Udvaroncok:a Berettyóújfalui Bihar Táncegyüttes táncosai                                                
 
Az elhangzó zenei anyagok felvételénél közreműködtek:
Bartis Zoltán (hegedű, kürtös hegedű), 
Sipos Dezső (hegedű, dob),
Köllő Gergely (brácsa),  
Bacsó László (brácsa), 
Bartalis Botond (brácsa, nagybőgő), 
Kelemen M. János (nagybőgő), 
Martocean Carol (tangóharmonika), 
Heit Lóránd (hegedű), 
Battai István (kaval, sültü, doromb), 
Nagy Szilárd (koboz).
  
Az előadás a nagymohai táncos és énekes hagyományokra építkezik, de kalotaszegi legényest és verbunkot valamint moldvai, bihari román és szenterzsébeti cigány táncokat is bemutatunk. 
 
A mese az, amelyik a hamis valóság mögé lát, és keresi a választ az igazságra. Miért kell mindig a pokol legmélyebb mélységét megjárni, hogy az igazságra fény derüljön?  Erre nincs is konkrét válasz, de ha mégis kellene rá egy válaszféle, ezt valahol  az emberben el nem múló gyermeki kíváncsiságban, a tiltott dolgok utáni vágyakban és a személyes tapasztalást jelentő kalandokban kereshetjük.
            A cipőszaggató, pokolrajáró királykisasszonyok, köztük is a legkisebb leány  meséje igaz törénet. Ha nem hiszed, járj utána, csak arra vigyázz, meg ne járd!
László Csaba


Egyszer volt hol nem volt, régecskén lehetett, ha hiszitek, ha nem, éppen így megesett. Ha hiszitek, ha nem, éppen így megesett, hogy egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mese, volt benne király, királyné, királylány, nem is egy, hanem három, szegény legény, gazdag herceg, ördögök és varázslatok, gazságok és igazságok, jótettek és utazások, ha hiszitek, ha nem, ez igenis megesett, egyszer volt, hol nem volt, régecskén lehetett. 
 
Dimény Levente
 
Kedves Gyermekek és nemcsak...!
 
Már régen terveztük, hogy Hozzátok is szólunk, és ehhez legjobb eszköz a Mese.
Mi is szeretjük a mesét, és leginkább a népmeséket, de még jobban azt, amikor Ti mosolyogtok vagy hangosan felkacagtok, izgulva felsikoltoztok, közös mesehőseink kalandjain örvendeztek.
Miért éppen a népmeséket? Mert a népmesében bármi megtörténhet, vágyaink teljesülnek, a szereplők átváltoznak, újjászületnek  és a jó mindig elnyeri jutalmát. A népmese biztonságot ad, megnyugtat, és a különböző szimbólumok (tudjátok: nap fia, hold leánya, égig érő paszuly és a többi...) megértésével, megélésével erőt ad. 
Higgyjétek el: nem ér véget a „boldogan éltek, míg meg nem haltak"-kal, vagy az "aki nem hiszi, járjon utána" szöveggel! Tovább él és dolgozik, az érzések meg a pici örömök, melyeket előhívott, újra jelentkeznek, a képek előjönnek, és erejükkel újra feltöltenek.
A népmese dolgozik a lélekkel, tápláléka a léleknek...
Mert ez a világ különös rendet képvisel, látható és láthatatlan szereplőkkel, átjárható és megmászhatatlan falakkal, végtelen határokkal és határtalan lehetőségekkel rendelkezik és óriási szabadságot nyújt. Szebb, mint a felnőttek világa.
Ne akarjatok hát hamar felnőni! Maradjatok minél tovább gyermekek! Nézzetek, olvassatok, és ha tehetitek, leginkább hallgassatok minél több népmesét! Mosolyogjatok, kacagjatok, kalandozzatok az üveghegyen túl, másszatok az égig érő fán a felhők fölé, röpüljetek vidáman és erdők mélyén táncoljatok tündérekkel minél többet!
Mi is csak kalandozunk, röpülünk, táncolunk és kacagunk, és közben egy-két rend ruhát,
s néhány pár cipőt el is szaggatunk.
  
Miklós János
 
 
 
 
Koreográfia, rendezés és dramaturgia: László Csaba és Dimény Levente
Zenei összeállítás: Köllő Gergely
Zenei aszisztensek: Bartis Zoltán, Brugós Anikó és Miklós-Papp Zsuzsanna
Díszlet- és jelmeztervek: Holló Csejtei Kinga
Kellékek: Csűri Emese
Plakát-, látvány- és arculatterv: Holló Csejtei Kinga és Fábián Zsombor
Számítógépes szerkesztés és tördelés: Fábián Zsombor
 
 
Nagyvárad Táncegyüttes
 
Menedzser igazgató: Dr. Sarkady Zsolt
Művészeti igazgató: Ciucur Leontin
Együttesvezető: Miklós János
Zenei vezető: Brugós Anikó
Tánckarvezető: Brugós Sándor
Zenekarvezető: Bartis Zoltán
Postacím: 410001  - Nagyvárad,
Str. Moscovei u., nr. 5 sz., Románia
Telefon:  0040/259/430-853
Fax:         0040/259/431-740
Home: www.oradeaphilharmony.com
            www.biharorszag.ro
E-mail: miklosj@gmail.com
 
Nadányi Zoltán Művelődési Központ
Berettyóújfalu - Bihar Táncegyüttes
 
Igazgató: Porkoláb Lajos
Együttesvezető: Bak Judit
Postacím: 4100 - Berettyóújfalu,
Bajcsy-Zsilinszky u. 27. sz.
Telefon: 0036/54-402-014
Fax:        0036/54-500-299
Home: www.biharneptanc.uw.hu
E-mail: nzmk@freemail.hu,
 bak-judit@freemail.hu
 
 
AZ ELŐADÁST A PHARE – CBC/INTERREG IIIA PROGRAMON BELÜL A
RO 2005/017-536.01.01.02.15 – ÖS SZÁMÚ ÉS A HURO0602/142 - ES SZÁMÚ PÁLYÁZATOK  KERETÉBEN VALÓSÍTOTTUK MEG.
 
                                   
                                                                                                                                                                                
     
 





Népmeséből ihletett táncos mesejáték

A Nagyvárad, valamint a berettyóújfalusi Bihar táncegyüttes a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében első alkalommal mutatta be az Eltáncolt Cipők című mesejátékot.

 
Népmeséből ihletett táncos mesejáték

László Csaba és Dimény Levente rendező-koreográfusok a sokak által ismert népmesét vették alapul, hiszen, mint László Csaba vallja „a mese az, amelyik a hamis valóság mögé lát, és keresi a választ az igazságra” - és sokszor a pokol lemgmélyebb mélységét kell megjárni ahhoz, hogy erre fény derüljön. „A népmese dolgozik a lélekkel, tápláléka a léleknek... Mert ez a világ különös rendet képivsel, látható és látáhatatlan szereplőkkel, átjárható és megmászhatalan falakkal, végtelen határokkl és határtalan lehetőségekkel...” - vallja Miklós János társulatvezető.

Valóság és pokol

Az előadás három színen zajlik -  a „valóságban”, amelyet Holló Csejtei Kinga díszlet és jelmeztervező fehérrel és feketével ábrázolt, a „királyi udvaron”, ahol a nemesebb anyagok kerülnek előtérbe, valamint a „pokolban” - itt a vörös színek, durvább anyagok dominálnak. A szereplők ruhái népi ihletésűek -  a használt anyagok a nemez, a népi varrottasok - s alapmotívum a tulipán, amely a királykisasszonyok esetében fényes, színes „sziromruhaként” van jelen. A szereplők végigtáncolják a mesét - a mesejáték alapjául a nagymohai táncos és énekes hagyományok szolgálnak, ezenkívül kalotaszegi legényest és verbunkot, továbbá moldvai, bihari román és szenterzsébeti cigány táncokat is láthatunk.

Mesén kívül

Végül kiderül a titok, az obsitos elnyeri a legkisebb királykisasszony kezét és a fele királyságot - s a mese itt véget ér - de maga a történet nem, hiszen királykisasszony kikerül a meséből, s immár egyszerű lányként ismét találkozik a szegénylegénnyel egy valóságosabb „valóságban”, mintegy örökös körforgáson belüli egymásratalálásként.

 

Neumann Andrea - www.erdon.ro

 

VIDEO




vissza





copyright © leguanstyle 2004 all rights reserved
www.leguanstyle.com