Varadinum-díjak

A Szakszervezetek Művelődési Házában lezajlott díjkiosztó ünnepséggel vasárnap este véget ért a XVIII. Festum Varadinum. A PKE, Boros Zoltán és a Nagyvárad Táncegyüttes részesült elismerésben.

A záróbeszédet követően a Varadinum-díjak kerültek kiosztásra. Ebben az elismerésben azok a személyek, intézmények vagy csoportok részesülnek, akik, amelyek az ünnepségsorozat rendezvényei közül talán a legfontosabbat és -kiemelkedőbbet nyújtották magyar közösségünknek. Díjat vehetett át a Partiumi Keresztény Egyetem nevében Horváth Gizella rektor, a Nagyvárad Táncegyüttes nevében dr. Sarkady Zsolt, a tánccsoportot működtető Állami Filharmónia igazgatója, valamint Boros Zoltán romániai magyar televíziós személyiség.

Rendező-koreográfus:

Kádár Elemér.

Koreoráfusok: 

Brugós Sándor, Dobsa Tamás, László Csaba

Koreográfusok aszisztensei: 

Brugós Anikó, Miklós-Papp Zsuzsanna, Zaha Enikő Kitty

Zenei szerkesztő: 

Bartis Zoltán 

Népviseletek: 

Miklós-Papp Zsuzsanna, Winklerné Petri Kiss Borbála

Hangtechnikus: 

Agod Zoltán      

Fénytechnikus:

Lázár Attila

A műsor létrjöttét támogatta:

a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium

és a Szülőföld Alap

A rendező előszava

Varietas delectat, tartja a latin mondás. Ha ez igaz, akkor a Partium lakói igencsak szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen a rendkívűli földrajzi változatosság mellett, ami ezt a régiót jellemzi, nem kevésbé rendkívűli az a kulturális sokszínűség, ami a történelem szeszélyei és az emberi kreativitás folytán itt létrejött. E hatalmas területen a háborúk miatt, telepítések által, vagy megélhetési okokból gyakran vándorolt a lakosság, gyakran keveredett, vagy csak egyszerüen találkozott és egymás kultúráját gazdagította a sokféle nemzetiség, társadalmi réteg, vallás, olyan gazdag kulturális örökséget hagyva az utókorra, aminek teljes bemutatása nem egy műsornak, de tucatnyinak lehetne témája. Valamiért eddig mégsem jutott eszébe senkinek, hogy ezt a csodálatos sokszínűséget megpróbálja műsorba szerkeszteni, bemutatni. Mi, a Partium egyetlen hivatásos táncegyüttese, most örömmel pótoljuk ezt a hiányt.

Bár igyekszünk a Partium történelmének jelentősebb pillanataihoz kötni az egyes néprajzi tájegységek táncainak, zenéjének a bemutatását, híres embereket, eseményeket  és helyszíneket idézünk meg, műsorunk mégsem valamiféle felelevenítéssel próbálkozik, nem rendhagyó történelemórát, vagy híresség-panoptikumot játszunk, mi azt mutatjuk meg, ami a megidézett korokból az adott helyeken táncban, zenében a mai napig megmaradt, s ami kialakulása óta nyílván fejlődött, számos új elemmel gazdagodott, esetleg szegényedett, a népi kultúra természete szerint.                                                            

(Kádár Elemér)

Szinpadon a Partium eltáncolt históriája

A történelmi Partium népeinek táncát, énekét valamint viszontagságos históriáját elevenítette fel a Nagyvárad Táncegyüttes a Határtalan Partium című péntek este bemutatott előadásán.

A négy részre szakított, de valamikor egységes egészet alkotott Partium gazdag népi kultúrával rendelkezett a történelem viharos évszázadain át. Ennek ellenére mára ez feledésbe merült, ezt igazolja az is, hogy a régió nemzetiségeinek táncait eddig egy tánccsoport sem szerkesztette műsorba. A Nagyvárad Táncegyüttes a Partium egyetlen hivatásos tánccsoportjaként kötelességének érezte ezt a hiányt pótolni, így született meg a Határtalan Partium című előadás, melyet péntek este, a Varadinum keretében, teltház előtt mutattak be a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. A Szülőföld Alap és a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával gyönyörű, korhű népviseletbe öltözött táncosok kitartó munkáját dícséri az előadás, mely Kádár Elemér koreográfiájában került színpadra.

Viszontagságos történelem

A táncelőadás a Partium történelmének jelentősebb pillanataihoz kötve elevenítette fel a különböző népek kulturális hagyományát, Szigeti Ferenc nyüvedi lelkész, néptáncoktató narrálása kíséretében. Megelevenedett Bocskai, illetve Rákóczi kora, a Habsburg uralom, majd az 1948-as forradalom, és egy dal erejéig (Énekes könyörgés a magyar hadifoglyokért) a világháborúk időszaka is. A magyar, román, sváb, ruszin, cigány valamint szlovák nemzetiségek tánc és zene által kifejezett szellemiségét befogadóan fogadta a nagyérdemű. Különösen a cigány botoló tánc, a bonyolúlt ritmusos dobbantásra épülő máramarosi román tánc, valamint az ismert szatmári verbunk és a csárdás nyerte el a közönség tetszését. Az előadás keretében erdélyi premierként járták el az együttes táncosai a ma már Szlovákiához tartozó Magyarbőd település nevéhez fűződő, csárdáshoz hasonló táncot. A történelmi elbeszélés a Partium kulturális sokszínűségére, néprajzának változatosságára, az itt élő nemzetiségek értékeire világított rá, melynek napjainkig érvényes üzenetét a táncjáték végkicsengésében fogalmazta meg a narrátor.

A remek előadás sikeréhez a táncosok és zenészek kimagasló teljesítménye, valamint Kádár Elemér koreográfiája mellett hozzájárult Brugós Sándor, az együttes tánckarvezetője, Dobsa Tamás, a Pozsonyi Ifjú Szívek Táncegyüttes vezetője, Demarcsek György, a Nyírség Együttes irányítója, a Marti György Néptáncszövetség alelnöke, valamint László Csaba a táncegyüttes állandó koreográfusa.

                                                                                                       Mészáros Tímea